2015. augusztus 22., szombat

Áttört mintákkal díszített önvédelmi ékszer... // Orsi-style filigree...

Joggal kérdezheted a cím láttán, hogy már megint mit művel ez a lány? Hogyan jön össze a törékeny, áttört minta és egy brutális gyűrű? Megmutatom...amolyan "orsisan" :)

A neten nézelődtem ötvöstechnikák után, amikor találtam egy videot az áttört mintakészítés technikájáról, érdemes megnézni ezt. Egyből eldöntöttem, hogy ezt kipróbálom, mert így videon annyira egyszerűnek tűnik minden :) Persze hamar rájöttem, hogy jó lesz nekem a sima rácsos "minta" is :D Valahogy így:

If you know me and my works already you could already be suspicious while reading the title of this post..."what the hell is this girl doing again?" :) I will show you...

Some weeks ago I was surfing on the net for ancient jewelry-making techniques, when I found a video about an old silversmith. I was amazed about this 10-minute long film for some reason: you know that I like traveling and one of my dream-destination is South-America (yes, I know it is big and dangerous (???) and I cannot generalize and blabla...) ..watching a silversmith in Paraguay working with an ancient jewelry technique...this is very much a scene I can imagine myself in :) So I decided to give a try...and 2 minutes later I decided that I will go for a kind of grid like pattern (hahh, virtually everything seems to be easier than in reality...)  

Beigazítottam a "mintát"// setting the pattern

A metszéspontokhoz forrasztóanyagot tettem // preparation done for soldering

Aztán megküldtem egy kis meleggel :) // then I just gave it a little bit of heat 

Presze nem bírtam ki, hogy félidőben ne próbáljam fel a még igencsak elnagyolt kidolgozású gyűrűt (igen, előtte volt egy kis időm feldobni egy hennát :))
// Of course I couldn't stand trying on the half-made ring

Majd összeforrasztottam a gyűrű két részét // the most difficult part is the soldering of the two parts 


Persze tudom, az áttört minták finomak, légiesek és nőiesek...és én még ebből is képes voltam egy boxer méretű önvédelmi fegyvert kreálni...azt hiszem reménytelen az igyekezetem a finomabb formák iránt :D Viszont nagyon nagyon örülök, hogy kipróbálhattam egy új technikát...illetve kettőt, mert a két hajlított gyűrűfélből összehozott ékszert is szerettem volna egyszer elkészíteni. Lehet, hogy betörök a női design önvédelmi eszközök piacára? :D

Yes, I know, filigrees are usually ethereal, feminine jewelries...and still I was able to create a kind of modern and designed self-defense weapon (there could be some potential in this market for me...) :D I'm really falling over myself to create nice and small and noteless jewelries, but maybe I should give up and just make the ones I like: simple but remarkable pieces :) 








2015. augusztus 11., kedd

Én-idő / Me-time

A mai bejegyzés sokkal jobban a témához tartozik, mint első látásra gondolnád: tudod, hogy volt egy kis megtorpanás, nem olyan emberekkel dolgoztam együtt az ékszereken akikkel kellett volna, és a "civil" munkámban is új feladatot kaptam, ami ugyan nagyon izgalmas, de eltérő volta miatt több energiát vett ki belőlem. Egyszerűen azt éreztem, hogy vissza kell térnem a rendes kerékvágásba, és igazán kikapcsolni...úgyhogy úgy döntöttem töltök egy kis időt régi, nagyon hanyagolt szenvedélyemmel, a távol-keleti konyhával.

Most nem vágytam az indiai ételek nagyon karakretes ízvilágára, sem a thai konyha roppanós és üde csípős ízeire, harmóniát akartam, lágyan egymásba simuló ízeket...hamar körvonalazódott a megoldás: soto ayam...kevésbé menő nevén indonéz húsleves 'oszt jónapot! :-)

If you think that this is totally an off-topic you are not really right. I mentioned some weeks ago that I lost my passion, I met and worked with people who did not share my dream, plus I have some new challenges in my job from which I can learn a lot but also need some extra energy to be always focused and on the top. So in nutshell: I just needed to be back on track. How I usually do that? I just have a day-off with myself :) This time I decided that I will spend some time with one of my favorite "lovers": the far-east cuisine 

This time I was not keen on having a date with the robust and characteristic flavors of Hindu cuisine neither the harsh and hot Thai meals. I just wanted to have harmony, simplicity and elegance at the same time... so I knew "who" to meet: soto ayam (not that fancy alternative: Indonesian chicken-stock :))

Már nagyon régen szerettem volna beugrani az Ázsia Ízei csodavilágába, úgyhogy a terveim jó apropót szolgáltattak. Mesélték, hogy hatalmas a választék, de nem gondoltam, hogy ez a bolt maga a mennyország!

I planned for a while to have a visit in "Asian Flavors" exotic grocery store, so I just dropped in and tried to recover from my shock...   I-loooove-this-place! It's heaven on earth!


A hidegzuhany akkor ért amikor megláttam, hogy a hűtőben csak egy-két szár csoffadt lemongrass árválkodik (bocsánat, de nem találok rá megfelelő magyar szót, mert nem citromfű, hanem egy sásféle, mely Távol-Keleten honos, illetve Floridában is termesztik. A távol-keleti konyha egyik leggyakoribb hozzávalója...ha valaki hallott jó fordítást rá, mondja lszi), de az eladó srác nagyon kedves volt, és egy fagyasztott tom yum leveshez összeválogatott szettel megmentett. Mondjuk az az angol srác aki a hűtőpult előtt térdelt és "oh shit, oh shit....omg....shit" szavakat mantrázta miután kostatálta, hogy az ő levesében sem lesz este friss citromfű, ettől a megoldástól nem volt annyira elájulva (ezek után egy 10 perces lelkisegély szolgálat következett, miután telefonnal a kezében a pénztárhoz előretolakodva megkérdezte a tulajt, hogy biztos nincs-e valahol egy eldugott friss szál. A nemleges válasz után mondtam neki, hogy tudok egy helyet nyugodjon meg, lesz lemongrass nem kell félni.... És elirányítottam a Culinarisba...az élet nagy problémái, ugye...:-))

I was cruising around in perfect happiness hovering from different kinds of chillies to tasty masalas and attractive exotic fruits, and suddenly a scream woke me up: "oh no, omg, nooooo ...shit, shit, shit, no lemongrass...." An expat knelt in front of the fridge realizing that there were only two pieces of juiceless lemongrass left. I also needed two pieces of lemongrass so asked the shop-assistant whether there is any solution. He was kind enough to offer me the frozen tom yum kit, which contained basically all the ingredients I needed. I also informed the guy that this could help him, but he was totally shocked...
Finaly I spent 15 minutes on trying to convince him that the Earth didn't stop moving and I also had a plan B, so offered him to visit Culinaris where he can buy some fresh lemongrass. I'm sure he ended up in having a perfect dinner, serving perfect tom yum soup :)  


 

Máris jön a recept, de előrebocsájtom: a soto ayam melós, nagyon melós. Kis tálak mindenütt, ebben ezt főzd, abban azt, de az íze kárpótol mindenért, valahogy így (látod milyen nagyon boldogan kanalazom? Mondjuk ha jól emlékszem ebben a helyi sör is segített :)) 

Before I share the recipe I have to warn you that while cooking soto ayam you will spend more time on preparation than cooking itself. But look at the picture: it's worth to spend time on having this fantastic soup on your table :)



A recept megtalálható itt, jöhetnek a képek, meg az élménybeszámolók ;-)
Én pedig ezzel a kis levessel visszatérek a normál kerékvágásba, és hamarosan jelentkezem a sokat emlegetett project leleplezésével :-)

The recipe can be found here, I'd be happy to read your experience and see your photos of your own soto ayam :) 
In the meantime I found my inner piece again and soon I will release all the info on my secret project soon :)

Ui: jah igen, ha a produktum kb így néz ki, akkor ügyes voltál! :) (jó ez nem az enyém...az internetről szedtem :D) 

PS:  if your dinner looks like this you are good enough to be the master of soto ayam (okay, this is not mine...downloaded it from the web :D) 






2015. augusztus 2., vasárnap

Új karácsonyfadíszekre lesz szükségem... // The project that killed my Xmas ornaments

Emlékeztek még a bútorgombokra? Mindenképpen szerettem volna írni róluk egy bejegyzést, mert jól példázzák, hogy néha egy kis őrültség kell, meg kísérletező kedv, semmi más... :-)

Éppen a nagy - még mindig - titkos project beindulásakor kaptam egy hívást a "titkos alkotócsapatunk" (igen, úgy tűnik itt minden titkos :)) egyik oszlopos tagjától, Erikától, hogy a most készülő bútora annyira vagány lesz, hogy nem is tudja elképzelni sima bútorgombokkal...van-e kedvem kipróbálni magam egy ilyen feladatban...
Persze ezer dolog volt ami miatt nemet kellett volna mondanom de ha valami jó lehetőséget látok egyszerűen képtelen vagyok kihagyni. Ha nem csinálom meg, akkor tuti nem tudok aludni, ezzel álmodok, kitalálok ezer tök jó verziót.
Így voltam a butorgombokkal is: mondtam Erának, hogy nem fog menni sajnos, de azért csak nem hagyott nyugodni a dolog, úgyhogy kipróbáltam gyorsan valamit.

Do you remember the furniture handlers I showed in May? I definitely wanted to write a post about them, as they are the result of a "thinking out of the box" session...sometimes it's worth to go a bit crazy :)

I was right in the middle of the - still - secret project when Erika (who is also member of our creative group) called me that she is having a new furniture project and wanted to ask me whether it is possible tio have - DASH - design buttons on her dresser.
I had thousands reason to say no but when I see an exciting possibility I simply go for it. Otherwise I just end up in dreaming about the solution, different variations, etc.
So I told Era that I do my best and give a try on my initial idea which came into my mind.

Tudtam, hogy a kicsi gombok helyett beton gömböket szeretnék, viszont hogy játékosság is legyen benne, jó lenne, ha itt-ott előbukkanna a réz is. Persze megint az öntőforma volt a kérdés, de - tanulva a gömb kollekciós gumikesztyűből - gyorsan elengedtem a fantáziámat, és előástam a 400ft-os műanyag karácsonyfadiszeket. Karácsony úgyis messze még, a kék szín meg nem a szívem csücske :)
Úgyhogy az ezt követő negyed órában miután feltörtem a gömböket, beledobáltam pár réz drótot, darabot, lapot, mindenfélét, és mokkáskanállal belekanalaztam a kikevert betont....mi sem természetesebb, nem? Aztán mehet bele a csavar (persze azóta Bálint már felvilágositott, hogy mondjuk nem ártott volna bútorcsavarokat beletennem, de milyen unalmas lenne, ha mindent elsőre tökéletesen csinálnék :)) és a legrosszabb rész ami a betonos dolgoknál elkerülhetetlen: megvárni a száradási időt. 

I knew that I want to have concrete buttons with a touch of shiny brass, so after 3 secounds of speculation I tried to find the plastic Xmas ornaments from the deepest shelf of the wardrobe. Then I cracked them and filled with some brass wire and concrete. In the end I just put the screwers in place and that's all (yes boys, since that I know that for furniture I have to use a totaly different screw, but never mind :))
  


Másnap "meghámoztam" a gömböket, és előtűnt nyers formájuk. Igy utólag nagyon magabiztosan írom,  hogy persze ezt még csiszolni kellett, de amikor megláttam a lenti végeredményt, azért gyorsan elrebegtem egy imát, hogy elő tudjam csalogatni a réz részleteket...

Next day I just "peeled" the ball-like buttons and when I saw the result I praid to be able to polish them so that the brass parts will appear.


De egy kis csiszolás után máris előtűnt amit látni szerettem volna.

Fortunately everything worked as I imagined at the beginning.


Gyorsan fel is raktam őket a komódra, hogy lássam hogyan mutatnak. Számomra megdöbbentő volt, hogy mennyire meg tudja változtatni a bútor karakterét egy apró kis részlet is.

I put them on my dresser just to see how they look like on a furniture. To be honest I was totaly surprised how a small detail can change the entire appearance of a furniture.


De most jöjjön inkább a beszámoló Erika tollából, hiszem a főszerep a bútoré :)
http://azasztalom.blogspot.hu/2015/05/valami-vad-valami-szines-valami-egeszen.html

As the real superstar is the furniture itself, just have a lok on Erika's post :)




Persze vannak még terveim a gombokkal, legyen az ruhára vagy bútorra, de szerintem látni fogtok még tőlem pár hozzá hasonlót
A betont pedig ismét és még mindig vagyon köszönöm Kingának Beton Budapest
:)

Of course I still have plans with buttons no matter they will appear on furniture or dresses, but I will show you some like the below one ... for the design concrete Kinga, thanks again Budapest Concrete Project
:)