2014. október 5., vasárnap

Azok a fantasztikus hétfő esték! // Those fantastic Monday evenings!

Három hete már pénteken a hétfőt várom, imádom a hétfőt, majd' kiugrom a bőrömből!!! :-) Nem, nem vagyok beteg, és az eszem sem ment el: minden hétfőn randizom...egyelőre még csak románc, de remélem nagy nagy szerelem lesz belőle. Hétfőnként az ötvös mesterség alapjait tanulom, az Ékezet galériában :-)

Each and every week I'm waiting for Monday evenings. I love Mondays, I'm ready to burst!!! :) Yes, everything is all right with me, and I'm not insane: it is just about my new love. Yet it is a romance but I hope it becomes a real, deep relationship later. Mondays I'm learning the basics of jewelry making at Ékezet Gallery :)

                                         http://ekezetgaleria.hu/galeria.html


Ez egy szuper kis hely, ahol megáll az idő, és semmi másra nem kell figyelned, mint magadra, a terveidre, az alkotásra, és persze a műhely-titkokra amit a lányoktól el lehet lesni. Az első alkalommal a drótokkal foglalkoztunk, Szilvi azt kérte, hogy kicsit lépjünk ki a drótból csigabigát hajlítás bűvköréből, úgyhogy tadaaam, az első ékezetes munkám ő lett:

This is a super place where time stops and you have nothing to concentrate on just your plans, your dreams, the creative process and of course your mates who can show you the tricks and tips of jewelry designing. At the first time we had to become friends with the wires. Szilvi - who is our teacher - asked us to try to push our limits and think about an unusual shape or solution. This is how my first piece had born:


Nem nagyképűsködöm, de azért jólesett amikor a profi házigazdánk megjegyezte, hogy "jajj de szép ez a karkötőalap, Orsi, látom megtaláltad a karkötő formavasat"....neeem, ezt szabad kézzel hajlítottam (később rátettük a formára és miliméterre passzolt :D) A kis körberohangálós, hebrencs szál én vagyok, a biztos alap pedig a "másik" szerelmem, akinek miután elmeséltem, hogy ezt a karkötőt a kapcsolatunk ihlette jót kacarászott :-)

I don't want to show off, but it was a really good feeling when Szilvi realized that I curved the right bangle-shape smoothly without any help :) Anyway, the thin wire is me, who is skipping around the stable, serious bangle which represents my husband...and yes, when I presented this really deep meaning of my fist real jewelry, he broke out in loud whinnying :)

Szóval az első alkalom után röpködtem a boldogságtól, pedig már az is intő jel lehetett volna, hogy a karkötőt itthon kellett befejeznem. De nem, Orsolya grandiózus tervekkel - mi mással - tért vissza a második órára, amikor is az áttörést tanultuk meg. Úgy esett azonban, hogy én kombináltam a második és harmadik óra anyagát, mert csak két alkalommal sikerült befejeznem az áttört, domborított medálomat. Lássuk:

So after the first session I was fluttering, however it could be a sign that I had to finish the bangle at home. But no, I'm not the girl who cares about small signs, no. So I arrived to the second session with grandiose plans. That time we learnt about making filigrees, but I had to combine the second and third session's theme as the time was not enough...Let's see: 

                                          "...ugyan, csak egy kis vágás van hátra és kész is (milyen kár h mindent előfúrtam, hmmm)..."

"...ohhh, come on, just a little cutting and it is ready..."



                                                "... Oké , az a reszelés igazán nem nagy ügy, negyed óra" Aztán a "kis" reszelés után jön a lágyítás, domborítás, idegbaj, megint lágyítás, még egy kis idegbaj, domborítás, akasztó-felszerelés, ééés...

"...okay, rasping is really not a big deal, I will be ready within 10 mins..." ... in reality it looked like: "little" rasping, ignition, making it convex, ignition again, a light nervous breakdown, convex again, sticking the holder at the back of the pedant, aaand....


                                       
                                          ... Kész!
                                          ... it's (almost) done! 


Persze egyáltalán nem panaszkodom, de az biztos, hogy amit először megtanulsz, nem a technika, hanem a szó: ALÁZAT

Mit szólsz, kitaláltam: holnap bejelentkezem a galériából, és kérem a kreatív energiát! ;-)

Of course I'm not complaining, but it is for sure that the first thing you learn is not the technique, but the way how TO BE SUBMISSIVE

I have a good idea: tomorrow I will check-in from the gallery and will ask for the supportive energy :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése